Megyer története

Megyer története


Megyer Régmúlt történelme

Megyer község Veszprém megyében Sümeg járásban található, a megye legkisebb önálló települése. A Marcal-medencében, a Marcal-folyó bal partján, Rigácstól 2 km-re található a 84-es főút mellett.

A települést először 1332-ben említik meg az oklevelek Megyer néven. Ekkor a debrentei vár tartozéka, a Himfi-család birtokában. A Pápai-családoknak is voltak itt birtokrészei. Mátyás király 1464-ben a Kanizsaiaknak adta. Egy 1559-ben keletkezett oklevél szerint néhai Megyeri Tamás fiait - Gáspárt és Imrét - beiktatták a hűtlensége esett Megyeri Péter és Antal megyeri birtokrészébe. Hosszú ideig a Megyeri Család birtoka volt..

Neve a Megyer törzsnévből keletkezett. A szegényes forrásmunkák a község keletkezéséről és történetéről alig adnak képet.

 

A török időkben Megyer a sümegi vár "kapuja" volt és mint ilyen el is pusztult. A két világháború között a község határának nagyobbik részén – 600 holdon – Lázár József földbirtokos gazdálkodott. Birtokát később Rozner Ferencnek adta el. Határa elaprózódott, s a kisnemesi családok kezébe került. Közvetlenül 1945 előtt az egész határ a község lakóié volt. Megyeren 1939-ben 135 magyar anyanyelvű lakos élt. Lakóházainak száma 27, területe 739 katasztrális hold. Egyetlen iskolája sem volt, viszont három kocsmáját is említették, gyakran keresték fel az eldugott kisközséget a betyárok, akik a falu juhászaival tartottak kapcsolatot. Megyernek 1969-ben 120 lakosa és 29 lakóháza volt. Területe akkor 400 katasztrális hold, ebből 280 hold szántó, a többi erdő és rét. Két rövid utcáját említik. A falu mellett folyó Marcalt 1968-ban szabályozták, korábban 50-60 holdnyi területet öntött el évente. Az 1960-as évek kezdetén a kiöntött folyó elvitte a fahidat, ami helyett új betonhidat építettek 1965-ben. Kisszámú lakossága – néhány vasutas kivételével – a rigácsi TSZ-ben dolgozott. Megyeren 1959-ben jött létre termelőszövetkezet, három évig gazdálkodott önállóan, majd 1962 áprilisában a rigácsi gazdasággal egyesült. Megyeren üzemegység működött. Fő üzemág a növénytermesztés és állattenyésztés volt, anyakocákat és szarvasmarhákat tartottak, mintegy 20-22 fő dolgozott az üzemegységben. Később a sümegi TSZ-hez csatlakozott, amit 1992-ben számoltak fel.

Arányaihoz mérten Megyer is fejlődött 1945 után. A villanyt 1959-ben vezették be. Abban az évben kultúrházat, boltot és tűzoltószertárat létesítettek. Kevés új ház épület, a régi szalmatetős házakat azonban átalakították, felújították. 2005 második felétől a lakosság nagy része lecserélődött, az új lakosok a főváros környékéről költöztek ide. A kis település nagy ívet írt le a média szemében.

Megyer közelmúlt történelme

2013 után a turizmus beintegrálásával hatalmas figyelmet kapott és kap napjainkig. Nyílt betekintést nyert mindenki a település életébe, annak mozgalmas fejlődésébe, majd a stagnálás utáni romlásba. Napjainkban változások zajlanak a településen, újult erőre kapott azzal, hogy egy támogató kar gondozásba vette és töretlen felújításokkal igyekszik szép képét megőrizni és élhető közösséget kialakítani a településen élőkkel. Fő vonala a turizmus maradt- sok ausztriai kistelepülés fennmaradási törekvései mintájára, mely kiegészül a településen élők mező- és állatgazdaságból származó megélhetési vonalával. 

2022-ben 8 lakóingatlanban élnek állandó lakosok, 12 ingatlan idegenforgalmi célból vendégházként, vendéglátó egységként és rendezvényhelyszínként üzemel, 5 ingatlant időszakosan használnak, 2 ingatlan az önkormányzat tulajdonában van, mely a polgármesteri hivatalnak, illetve a közösségi színtérnek biztosít helyet.

2021-ben alapította a települési értéktárat, mely a Megyerikumnak elnevezett helyi értékek gyűjteménye: Megyer története, Pajta Kotta, Mesélő címer, Megyer Pajta, Megyeri Napszőtte Alkotóház és Könyvtár

Jelenleg egy nyugodt, természetközeli, mégis alkalmanként nyüzsgő kistelepülés, egy igazi kis ékszerdoboz.

Polgármesterei napjainkig:

  • 1990–1994: Óvádi Lajosné
  • 1994–1998: Németh Ferencné
  • 1998–2002: Nagy Jánosné
  • 2002–2006: Nagy Jánosné
  • 2006–2010: Pajer Kristóf László
  • 2010–2014: Pajer Kristóf László
  • 2014–2018: Pajer Kristóf László
  • 2018–2019: Vári Dávid Patrik
  • 2019–2020: Vári Dávid Patrik
  • 2020-tól: Komendánt Irén